Aztán jött a BL döntő...

Ott tartottam, hogy unalmas, monoton és passzív időszakként telt még május nagyobbik része is, míg el nem érkezett a BL döntő napja… Máté kedvenc klubja hosszú évek óta a Manchester és hihetetlen szerencse, hogy épp, amikor a legfényesebb siker elé néztek, Máté már volt olyan jól, hogy aggályok nélkül kimehettek apjávaé és a barátaival (Vikorékkal) a Margitszigetre, abba a valóságos szurkolói paradicsomba.
Nekem nehéz megfogalmaznom, ez miért annyira jelentős pálforduló, csak érzem, látom a hatását… hogy végre oldottabb és vidámabb lett. Gézán is láttam, micsoda filling lehett ott, micsoda együtt örvendezés..., amikor több ezer férfi érzi ugyanazt… Azt mondták, olyan volt ez az óriás kivetítős, izzó hangulat, mintha szinte maguk is jelen lettek volna - hiszen a tömeghatás hasonlóképpen elsörpően ragad magával.

Mátén meg azt látom, történt aznap nála ezáltal a nagy közös élmény által egy jelentős elmozdulás a ”szocializálódása” terén is (ahogyan ezt a szakemberek nevezni szokták :)))) Mitöbb, a belgyógyász előzetes, néma és vagy inkább „szemlehunyó” egyetértésével akkor este megitta - négy hónap után - az első sörét is, ami tudom, nem mércéje sem a férfiasságnak, sem a gyógyulásnak, sem az életminőségnek - de azt is látom, hogy valamiért mégis fontos elmozdulás volt az az este.
Mondják, nagy diadalmenete volt ez a Manchesternek, bizonyára így is van, én csak azt látom, hogy Viktor is és Máté is végig manchesteres mezben volt Máté születésnapján, ami a döntő utáni szombaton volt … :))))))))))